Mert ő is a mi családunk tagja!
| versenyző: | Pergerné Kovács Katalin |
| cím vagy kategória: | Első találkozás |
| szöveg: | Szeretett kutyánk elhalálozása után úgy döntöttünk,hogy többé nem tartunk a háznál másikat. Nagyon megsirattuk. Aztán születtek a kisunokák,áhítoztak egy kutyus után.Mivel kertes házban lakunk,nem lett volna akadálya. A férjem viszont nem egyezett bele,kötötte az ebet a karóhoz,és a megállapodásunkhoz. Aztán egy szép májusi délelőtt betörtek hozzánk,minden értékünket elvittek. A rendőrök mindjárt azt kérdezték: -Kutya van a háznál?- Hát az már nincs. -Pedig jó lenne,főútvonal mellett laknak! Most honnan szerezzünk? Itt az alkalom,hogy megint tarthassunk! A közeli menhelyben nem volt megfelelő,mert kölyköt vagy fiatalabbat szerettünk volna. Mivel a pénzünk odalett,bankszámla,kártya letiltva,szóba sem jöhetett a vásárlás.Eszembe jutott a Vatera,gyakran vásárolok a neten. Beírtam a keresőbe: ingyen kutya. Hamarosan találtam egy fotót 6 német vizsláról,amiből 3-at 1 Ft-ra tettek fel,licit nélkül.Fertőrákos a Balatontól elég messze van,de nem foglalkoztam vele.Elmentünk a lányommal a nagyobbik autónkkal. A kutyák nagyon szépek voltak,1 évesek,de őt már itthon kiválasztottuk. Bevadászott szülők ivadéka,anyjuk meghalt a szülésben. Gazdájuk,Alfonz, cumisüvegből etette őket amig kellett,munkája mellett ez nagyon fárasztó dolog volt. Hazafelé elneveztük Alfának,azóta is erre a névre hallgat.Egész éjjel fent van,minden neszre felugrik,mindent észrevesz,nappal pedig kísér bennünket bárhova megyünk az udvaron.Pórázon csak akkor tartjuk,ha sétálni visszük,de ez így természetes.Nekünk már az is nyeremény,hogy ő a miénk lehetett. Dóra és Flóra, valamint Alfa nagyon jó barátok lettek,de a papa is velük megy egy-egy útra! Ki hitte volna?! |
| szavazatok: | 0 |
