Yorkie fajtamentés


2014-07-13 - Szami
 

Szami 2 év körüli, oltott, chipezett, ivartalanított, filigrán alkatú yorkshire terrier kisfiú
Állatbarátok találták csontcsoványan, kiszáradva, bolhákkal teli, bőrbetegen a XVIII. kerület és Gyál határán.
Szegényt bőven érhették rossz élmények, mert hozzánk kerülésekor az emberrel szemben fájóan megadó volt: ha szóltak hozzá, vagy bárki feléje indult, lelapult, vagy épp a hátára hengeredett és „csinálj velem bármit, megadom magam, légy kegyes!”felkiáltással dobta fel talpait az ég felé, és a kétlábúnak a labdát: tegyen, amit akar. Egész viselkedését az alávetődés és önbecsüléshiány jellemezte, ami felületes szemlélőben az „illedelmesség” látszatát keltheti. Szami illedelmes is, de túlzott „illedelmességének” oka ebben a kettődben keresendő, és szerencsére változik, alakul.
A kutyákkal szemben: szintén megadó volt. Legfeljebb kétségbeesetten visított, ha bárki terrorizálni próbálta.
Ahogy megértette: a külvilággal, és az esetleges belső támadókkal szemben is védelemre, biztonságra, törődésre lelt, innentől kezdve biztosan számíthat meleg, tiszta vacokra, rendszeres ételre, viselkedése rendkívül gyorsan változott.
Valószínűleg láthatott szebb napokat, mert hirtelen – hálából is talán – átváltott nagy hízelgővé, és ahogy látta, hogy nem alkutya ő, azaz, ha bárki a falkából bántaná, bizony, védelmet lel, magabiztossága a kutyákkal szemben is változott, egészséges szintűvé nőtt.
Bőrproblémája is remélhetőleg a múlté, fokozottan figyelni kell azonban.
Szami mostanra lehetőleg mindig lábközelben van. Ez még mindig biztonságérzethez kapcsolódó dolog egyrészről, másrészben azonban emberközpontúságát is jelzi. Kis dobverő mancsaival mászik, csápol, ölel és tiszta szemmel a szemedbe nézve, megköszön. Imád ölben lenni, imádja a hasát vakargattatni, és ilyenkor elomlik, mint egy rongybaba. Nagyon szépen sétál a pórázon, megbízható, több másik kutyával is együtt sétáltatható. Valószínű, hogy pórázt nem nálunk látott először.
Jelenleg az ember társaságát jobban értékeli, mint fajtársaiét. Ez azonban változhat. Pillanatnyi viszonyát hozzájuk az élni és élni hagyni jellemzi: nem keveredik velük, játékukban nem vesz részt, nem is igazán érdekli, ám nem is kötekszik; inkább szemlélődik, napozik, vagy „simogatóvadászatra” indul. A játékokkal igazán még nem tud mit kezdeni. Ha szükséges, mostanra azonban a sarkára állt, megvédi magát. Sétálni nagyon szeret. Valószínű, később a csapatban is aktívabb lesz, de most még erősödik, gyógyul, a vele történtek és az ivartalanítási műtét után.
Szami szobatiszta, jelölgetni viszont a nagy csapatban, a sok inger miatt egyenlőre szeret. Ez, ahogy a hormonok kiürülnek az ivartalanításnak köszönhetően, vagy végleges helyén beilleszkedik, nagy valószínűséggel elmúlik: nálunk sok az inger, és állandó a mozgás, jönnek új csapattagok, akikkel az alá-fölérendeltségi viszonyt így is tisztázni kell.
Szami a legkevésbé sem ugatós: egy hónap alatt a hangját sem sikerült hallani még. Magánytűrését - mindig emberrel, vagy kutyatársakkal van – nem ismerjük. Mivel azonban alapvetően nyugodt, inkább figyelő, semmint „akciózó” kutya, nem gondoljuk, hogy nagy baj lehet vele.
Mozgásigénye változó. Sétálni nagyon szeret, de ha nincs akció, mert a gazdi dolgozik, nyugodtan elvonul. Ha azonban megkapja a felhívást keringőre (a gazdi a pórázért nyúl és hívja), mindig örömmel ugrik, soha nem mond nemet.
Alapvetően nyugodt környezetet szeretnénk neki, azt is figyelembe véve, hogy fiatal: idős embernek – hacsak nem többgenerációs családban él – nem jó ötlet. 6 év fölötti nyugodt gyerek, nyugodt ám aktív, mozgós, sokat a szabadban lévő család lenne a számára az ideális.

Szami már gazdis! :)



külső képtár: https://www.flickr.com/photos/allatesember/sets/72157645332974589/...