| leírás: | Az, aki Bogárt örökbe fogadja, innentől nem fog unatkozni, és képtelen lesz szomorkodni, mert mellette egyszerűen nem lehet. Igen, jól látja a szemlélő: még a szeme sem áll jól! Apukája ördög, anyukája pincsi lehetett…. másfél éves ivartalanított kisfiú, csupa szív, szeretet és csupa jobbnál jobb ötlet. Lop, csal, hazudik, de mindezt olyan aranyosan, hogy hihetetlen, képtelen mérges lenni rá az ember. Pl.: szokásává lett, hogy kilesi, mikor a pincsimatrónákat kantárazom fel sétára, megragadja valamelyiknek az istrángját, aztán hajrá, körbe-körbe, mint a cirkuszban! Közben röhög, mert az öreglányok persze tiltakoznak (rangon aluli nekik, hogy a taknyos cirkuszi produkciókra kényszerítse őket, meg a tempó sem tetszik. Bogárnak az arcára pedig ez van írva: „Na ez is olyan nagy szám? Én is meg tudom sétáltatni őket! Látod, hogy szót fogadnak?” Imádata jeléül lopkodja a szennyestartóból a fehérneműmet. Bogár egyszerűen gyönyörű: a „tolla” úgy csillog, mint egy jól táplált hollóé. A farkincája meg mint egy kakas farka! Most kicsit szomorú, mert a legjobb haverja Frenky gazdihoz költözött. Várja ő is azt, akivel egy életen át jól meglenne!
|
