Yorkie fajtamentés


2015-08-16 - Mézi
 

Mézi kb. 2011-es születésű, átlagos testméretű, ivartalanított yorkie kislány.
Nem bánt vele eddig szeretettel az élet. Egyértelműen szaporításra használták. Formátlan kis teste, a rengeteg összenövés a hasában, duzzadt emlői, ellátatlan sérve, átvágott hangszálai mind erről árulkodnak.
Biztos sokan voltak, kis helyen vagy sok szomszéd közelében így nem kellettek az árulkodó jelek, mint pl. az ugatás, így a „kedves szaporító” tett róla, ne legyenek. Ettől azért Mézi tud ugatni, de kb. olyan, mintha a torkát szorongatnák… tiszta Darth Vader, ahogy mondja – hang nélkül - ha izgatott lesz, hogy „habihabi”.
Mézinek, mint legtöbb szaporítótól kikerült társának, teljesen új a világ. Először bizalmatlan volt a rendelkezésére álló nagy térséggel, a csalogatónak kitett játékokkal szemben. Új volt neki minden, ami egy normál kutya mindennapos életének a része: a séták, a kert, a pórázon menés, és erősen figyelte az ember keze mozgását: mi lesz ebből: pofon vagy simogatás, és – megadóan bár, de inkább előbbire tippelt.
Kevés idő kellett csak – az ilyen környezetből kikerülő átlagos kutyához képest lényegesen kevesebb -, hogy Mézi a hiányosságokat pótolja. Talán annyi maradt csak ebből, hogy az erős zajoktól kint az utcán, pórázas sétáknál még tart, megrebben, lekuporodik. Ha viszont nincs zavaró körülmény, akkor peckesen pattog a pórázon, ha neki kedves személy lóg a másik végén.
Először tán túl nyugodtnak, lassúnak is tűnt. Az ivartalanítás után azonban felpörgött. Készülő méhgyulladása (a normál méretnek kétszerese volt a méh, szabad folyadékkal), a sérv nyilván nem okozott kellemes testérzeteket. Megszabadult ezektől, és elkezdett játszani, hancúrozni a kutyákkal, és a környezetében élő embereket is, akiket időközben átvilágított és ártalmatlannak talált, elkezdte játszani csalogatni. A kutyák között vannak kedvencei – elsősorban fiúk – de a többi lánykutyával sincs konfliktusa, csak az ő társaságukat nem keresi, játszani nem próbál velük. Ha nincs másutt hely, odakuporodik hozzájuk, de nem igazán vesz tudomást róluk.
Mézinek a mindene a kényelem. Halálos, ahogy ki tud terülni, és 4 kg-s testével elfoglal akár egy franciaágyat is. Ha lehet, van hozzá anyag, a takarókból, párnákból fészket csinál magának, ügyesen betakarja magát és elomlik. Mégis, ha játékról, de főként: KAJÁRÓL van szó, megdöbbentő gyorsulásra képes. A fészekkészítésen kívül a lakásban átalakításokat nem végez, otthonát kulturáltan használja, szobatiszta.
Korábban valószínűleg a napi „program”, az esemény, a változatosság a nap többi részéhez képest az evés lehetett. Ha látja, hogy a vacsorájuk készül, ezerrel rákezdi a habihabizást, és teljesen transzba dolgozza magát. A gazdinak kell majd vigyázni a vonalaira, mert Mézi biztos nem fog. Most épp a korábbi mozgáshiányos életből és rossz minőségű táplálékból adódó túlsúlyt próbáljuk ledolgozni róla, több-kevesebb sikerrel. Egy biztos: Mézi ebben nem túl sokat segít, azaz az ő alakja a család nem egyszerű feladata lesz. A napi háromszori séta nyilván sokat segít majd rajta.
Eljutottunk oda, hogy az emberekkel Mézi kedves, huncutkodó. A jót és nem az ártó szándékot tételezi fel róluk, így bármilyen összetételű családban (6+-os gyerekkel is) jól megállhatja a helyét, kedves, beilleszkedni képes családtag lehet, aki a kapott szeretet dupláját adja vissza.

kapcsolódó oldal: http://xn--llatsember-r4a4h.hu/allatok_gazd.php?id=000888