Rólunk írták


2012-02-20 - Mindent a kutyákért! - Bemutatjuk az Állat és Ember Állatvédő Egyesületet
 

Mindent a kutyákért - Bemutatjuk az Állat és Ember Állatvédő Egyesületet

Az Állat és Ember Állatvédő Egyesület régi állatvédők részvételével jött létre. Céljuk, hogy elhagyott és bántalmazott állatokon segítsenek, és második esélyt adjanak nekik egy új gazdánál. Az egyesület elnökével, Takács Katalinnal beszélgettünk többek között az állatvédők nehéz helyzetéről, egyesületük jelenlegi és jövőbeli terveiről, és arról, hogy milyen is az, ha az ember 12 kutyával osztja meg az otthonát.

Először a kezdetekről kérdezem Katát, azaz hogyan is indult az egész hat évvel ezelőtt.

"Egész egyszerűen" – mondja mosolyogva. "Két lánnyal kezdtük el, mivel találtunk egy kutyát, és szerettünk volna segíteni rajta. Korábban mi is úgy voltunk vele, mint a legtöbb ember, aki segíteni akar, de nem mer. Félnek az új helyzetektől, a felelősségtől, és hogy mi történik akkor, ha nem találják meg a kutya gazdáját. Én negyvenévesen lázadtam fel, korábban ugyanis a családom miatt soha nem lehetett kutyám. De ekkor azt mondtam, hogy nem érdekel. Az első kutyánál volt a nagy áttörés, azt még nehezebb volt elfogadtatni a családdal, a többi viszont már könnyebben ment. Jelenleg 12 kutyával lakom együtt. Az átlagember emiatt hülyének tart, pedig nem tudja, mitől fosztja meg magát. Az állatoknak hála olyan pozitív légkörben vagyok egész nap, aminek gyógyító hatása van, csupa mosoly vagyok tőle, derűs és energikus."

Ez a bizonyos első talált kutya Kata egyik barátnőjének házi kedvence lett, de a kezdetekben még nem volt kidolgozott a technikájuk, nem tudták a módját, hogyan juttassák vissza az állatokat a gazdáiknak, és a kutyák csak gyűltek. Igyekeztek kitalálni, hogyan tudnának segíteni a kóbor állatokon minél hatékonyabban, pénzzel és idővel okosan gazdálkodva. Az önkénteseik száma gyarapodott, és noha sokan lemorzsolódtak, mindig többen érkeztek helyettük. Egy idő után már nemcsak a saját kerületükből, Rákospalotáról, hanem az ország egész területéről, és rendszeresen – ezeken a településeken már önkéntesi bázissal - Maglód, Táborfalva, Örkény, Baracska és a Csepel-sziget (Halásztelek, Szigetszentmiklós, Szigethalom) körzetéből.

Segítség az állatoknak
"Sok helyen toborzunk önkénteseket, a honlapunkon, facebookon, netboardon, az eseményeinken – meséli Kata. – Célunk az, hogy az emberek átlássák, nem csak akkor tudnak segíteni munkánkban, ha befogadnak egy állatot. Rengeteg lehetőségük van: ha foglalkoznak vele, orvoshoz viszik, eljönnek a rendezvényekre, hirdetéseket adnak fel, beszállnak az adminisztrációs munkákba, kijárnak sétáltatni, megpróbálnak népszerűsíteni bennünket, vagy csak egyszerűen felajánlják adójuk 1%-át."

Örökbefogadás
Az örökbefogadási folyamat több lépésből áll. A cél az, hogy ne jöhessen létre rossz párosítás leendő gazdi és házi kedvenc között. Nem véletlen, hogy a visszaadási ráta az ő egyesületüknél a legalacsonyabb. Néhány extrém esettől eltekintve, mikor a gazdi magatehetetlenné vált, még soha nem hoztak vissza kutyát hozzájuk. Az örökbefogadás egy hosszabb telefonbeszélgetéssel kezdődik, amiből nagyjából kiderül, hogy mi az elvárás a kutyával szemben. Ezután következik az ismerkedési folyamat a két fél között.

"Több látogatás van, mert a kutyának is ki kell fejeznie a saját érzéseit, szokni a gondolatot és a potenciális gazdit. Az állat nálunk általában befogadóknál, családoknál van elhelyezve, így hozzá van szokva az emberekhez, a lakáshoz, a különböző élethelyzetekhez. Fontos, hogy előre kiderüljön, milyen tulajdonságai, esetleges egészségügyi, vagy viselkedési problémái vannak a kutyának, nem adunk zsákbamacskát a leendő gazdának. Az örökbefogadó ezeknél a családoknál látogatja meg a kutyát, ezek a találkozások pedig tökéletesen meg vannak komponálva. A két fél fokozatosan egyre több időt tölt kettesben, a második találkozásnál pedig figyeljük, hogy a kutya hogyan reagál az illető felbukkanására, hogy örül-e neki. Ez a két találkozó a minimum, amit kérünk. Harmadjára mi visszük a kutyát, és ha minden rendben van, akkor aláírjuk az örökbefogadási szerződést."

Nemcsak kutyákkal, hanem macskákkal is foglalkoznak
A macskákra is ráterelődött a szó. Az egyesület velük is foglalkozik, két befogadójuk specializálódott a cicák megsegítésére. Jelenleg 16 macskájuk van, akiknek örökbefogadása gyakorlatilag ugyanúgy történik, mint a kutyusoké. Ők egyébként most 57-en vannak, de sokkal többen is lehetnének, ha az anyagi keretek ezt megengednék. Kata konkrét számokat is említ:

"A kutyáink egy része panzióban lakik. A panzióért brutális összegeket kell kifizetni, amit saját zsebünkből finanszírozunk. A tavalyi költségvetésünk 9 és 10 millió Ft között mozgott, ebből majdnem 7,5 milliót tett ki a panzió költsége. Ha ezt nem kellene fizetni, sokkal több állaton tudnánk segíteni. Szerencsére új helyre költöztettük a kutyákat, ahol nem piaci feltételekkel vagyunk, és az új helyszín nekik és nekünk is sok szempontból jobb. Ezen kívül új a stratégiánk is. Rendet akarunk tenni a kerületünkben, Rákospalotán. Ha valaki kutyát talál, akkor felhívjuk és felajánljuk, hogy ha magánál tartja a kutyát, amíg az gazdához kerül, akkor mi vállaljuk az orvosi költségeket, ha kell, ennivalót is adunk. A cél, hogy megértessük az emberekkel, hogy az együttműködés egyszerűbb és könnyebb. Ha mi minden költséget vállalunk, és ő csak a helyet adja, ami nekünk a legnagyobb kiadás, akkor ketten együtt meg is oldottuk a kutya sorsát. Próbáljuk elérni, hogy az emberek bejelentsék az elveszett és talált kutyákat, a saját kerületünkben már 70 százalékos hatékonysággal dolgozunk"

Rendezvények
A sok program és rendezvény közül, amiket az egyesület szervez, kiemelkedik a gyerekeknek szóló, havonta jelentkező Kutyakötelesség Klub. A foglalkozásoknak mindig van egy fő témája, minden alkalommal egy-egy állat szerepel a középpontban.

"Volt már a sün, a ló és a madarak, legközelebb a macska kerül sorra, de jön majd a denevér, rágcsálók és sok más is. A foglalkozások során megemlékezünk egy-egy jeles napról, például volt már szó a magyar kultúráról, vagy a fogyatékkal élőkről. Az adott hónap néphagyományairól is beszélgetünk a gyerekekkel és a kézműves műhelyben mindig készítünk valamit. Így született meg például parafadugókból egy egész ménesre való lovacska, vagy éppen jó néhány madáretető. Mindig színes programokkal várjuk a gyerekeket, akiket rendszeresen elkísérnek a szüleik is. Már kialakult egy keménymag, akik mindig egyre több barátjukat is magukkal hozzák. A második alkalommal teljesen meglepődtem, negyvenen jöttünk össze szombat délelőtt egy külvárosi kultúrházban. Idén januártól bővültek programjaink havi egy kirándulással is. Az első sétánk során a kulturált kutyasétáltatás abc-jét tanulhatták meg az érdeklődők. De terveinkben szerepel állatorvosi rendelő, kutyamenhely és egy kutyaiskola meglátogatása is, július 9-től pedig egy hetes tábort is szervezünk."

Sikertörténetek
Végezetül arra kérem Katát, hogy meséljen el néhány igazi siker sztorit a mentéseik közül. Tudni kell róluk, hogy elsősorban az SOS helyzetben lévő kutyákkal foglalkoznak, azokkal, akiknek csak perceken vagy órákon múlik az élete. Ebből kifolyólag minden történetet siker sztorinak nevezhetnénk, hiszen egy-egy reménytelennek tűnő helyzetben lévő állatnak adnak második esélyt.

"Volt például egy Juli Puli nevű kutyánk, akit disznóólban tartottak, tele volt vágásokkal, késsel és ollóval vagdosták a szőrét. A kutya aztán Németországba került és hófehér Úri Puli lett belőle, aki ha úgy tartja kedve, egy fehér zongorán alszik. Disznóólból a fehér zongorára! Aztán ott van Törpi, aki szinte teljesen kopasz volt és fél Örkény rugdosta. Rühes volt, nagyon beteg, két kilót nyomhatott összesen. Nálam lakott, két évig kínlódtunk vele, mindig visszaesett. Törpi azóta megszépült, teljesen egészséges, akit imádnak az új gazdái, két gyerek és az anyukájuk. De említhetném Balázs Paulinát is, aki elütve hevert több napig egy útszélen mielőtt hozzánk került volna. Súlyos törései, idegsérülése és a hosszú ideig tartó ellátatlansága miatt maradandó károsodást szenvedett, de ennek ellenére két év után gazdihoz került, teljesen beilleszkedett és imádják. Teljes és boldog életet él a fogyatékossága ellenére. Természetesen ehhez az is kell, hogy a gazdája se érezze kisebb értékűnek. Talán ők voltak az utóbbi időben a legnagyobb örömeink. Az ember mindig akkor a legboldogabb, ha a legelesettebbek rendbe jönnek."

Az Állat és Ember Állatvédő Egyesület a jövőben még több kóbor és elesett állaton igyekszik segíteni. Honlapjukon, a http://www.allatesember.hu/ weblapon további információkat találhattok róluk, többek között azt is, hogy aki szeretne és módjában áll, hogyan segíthetné a munkájukat.

Az egyik lehetőség az adó 1%-ának felajánlása.



kapcsolódó oldal: http://www.femcafe.hu/cikkek/eletmod/mindent-a-kutyakert-bemutatjuk-az-allat-es-