Állataink egészsége


"Csak" egy toklász?
 

Liza 10 év feletti, örökbefogadott yorki kutyus. 2 és fél éve van nálam, de olyan mintha mindig is a családunk tagja lett volna. Korát meghazudtolóan aktív, energikus, szinte fáradhatatlan, labdamániás csöppség. Hozzánk kerülése után nemsokkal ivartalanításon, emlőeltávolításon, fogkőleszedésen esett át, azt végigizgultuk, de szerencsére kora ellenére az együttöltött idő alatt még nemigen volt egészségügyi problémája.
Idén nyáron viszont átéltünk egy hosszadalmas, nem kevés pénzünkbe kerülő (ami ilyenkor persze nem számít, mert mindenem odaadnám érte), sok izgalomba, aggódásba, kétségbeesésbe kerülő procedúrán.
Június végefelé Liza rá nem jellemző módon sokszor a kanapé helyett a konyha kövét az asztal alatt választotta fekhelynek. Gondoltam meleg van, tán öregszik és nehezebben viseli már.
Aztán egyre többször maradt kint, nem akart bejönni a szobába és időnként remegni kezdett. Gondoltam, mostanában többször volt erős szél. lehet becsapta az ablakot és attól fél. A vihartól ugyanis retteg. Utána anyuéknál is többször furcsa viselkedést produkált. (Liza kétlaki, hol nálam van, hol anyuéknál, mikor dolgozom) Ott is hirtelen rátörő remegéseket, időnként nyüszítéseket is produkált.
Rájöttem hogy valami nagyon nincs rendben, mértem lázat, próbáltam tapogatni, nyomkodni, rájönni mi fáj, de eszembe jutott az epilepszia is. Volt ugyanis hogy semmi baja nem volt, ugyanúgy futott, játszott mint máskor, aztán valaki felvette ölbe és hirtelen felnyüszített és remegni kezdett. De az se kellett hogy hozzá érjünk, látszólag ok nélkül is előtörtek ezek a tünetek.
Amint tudtam orvoshoz vittem, (06.26) aki lázat mért, áttapogatta. Hosszas nyomkodás után a gerince ágyéki szakaszán talált nagyon enyhe érzékenységet illetve megállapította hogy patellaficamos.
Szteroid injekciót kapott. Nekem gyanús volt és nem akartam elhinni hogy egy enyhe fájdalom (bár kiskutyám elég jól titkolja ha valami fáj) ilyen erős tüneteket okozzon. Attól is megijedtem hogy Lizának esetleg komolyabb gerinc problémája van, hiszen olyan aktív és mozgékony. Mi lesz így vele?
A tünetek javulni látszottak, Liza jól érezte magát, étvágya, kedve mint máskor. Azonban még mindig elő-előkerült egy felsírás, ha felvettük vagy időnként ha csak hozzá értünk, vagy leugrott valahonnan.. Nekem a nyaka lett gyanús, mikor ott értem hozzá akkor nyüszített fel leggyakrabban. Tapogattam, nézegettem de semmit az ég világon nem láttam rajta..
Így ismét orvoshoz mentünk. (07.03) Most másik orvosnál voltunk, akihez eredetileg gerinc rtg-re szerettünk volna menni, de fizikális vizsgálat során tapasztaltak szerint (semmi érzékenységet nem jelzett a kutya) nem javasolta a vizsgálatot. Azt mondta idős kutya, vsz a gerince már nem jó, de a rtg-el nem jutunk előrébb, adjunk neki fájdalomcsillapítót folyamatosan.
Nagyon elkeseredtem. Egyáltalán nem voltam benne biztos hogy egyáltalán a gerincével van gond, sőt, már mindenre gondoltam azon kívül. Azt sem tudjuk valójában mi baja és tömjem fájdalomcsillapítóval? Na nem!
Mivel egyenlőre más irányban nem tudtam elindulni, derítsük hát ki mi a helyzet azzal a gerinccel, elmentünk egy jóhírű ortopéd orvoshoz. Itt is fizikális vizsgálat történt és itt is lebeszéltek minket a rtg-ről, ami esetleg később lehet indokolt, ha újra előjönnének a tünetek.
Én nem bírtam magammal és kértem egy teljes vérképet, mert biztos voltam benne hogy a kutyámnak valami baja van és nem fogom megvárni hogy rosszabbul legyen, járjunk utána! A vérvétel eredménye tökéletes képet mutatott, vese, máj, minden rendben.
A fehérvérsejt szám egy ici-picit magas, amit okozhat akár egy fogkövesség is, amink van is, aktuális lenne a leszedés, így ebben tovább nem is gondolkodtunk.
Közben folyamatosan tartottam a kapcsolatot Takács Katival (Állat és Ember ÁVE vezetője, akitől első kutyánkat örökbefogadtuk 6 éve és azóta is jó viszonyt ápolunk), aki segített nekünk ötletelni milyen irányban induljunk el az üggyel kapcsolatban.
Hasi ultrahangra kértünk időpontot egy doktornőhöz, hátha ott kiderül valami.
Közben Liza hirtelen rosszabbul lett. Kedvtelen volt, egész nap feküdt, nem akart még pisilni se lemenni, nem evett. Nagyon megijedtünk és gyorsan elszaladtunk a dokihoz.
Több szurit is kaptunk, gyulladáscsökkentőt, antibiotikumot, fájdalomcsillapítót. Most a hasa tűnt érzékenynek a tapogatás során.
Az állapota nem akart javulni, kézből próbáltuk pépes és minél ínycsiklandóbb étkekkel kínálni.
Szerencsére eljött a várva várt Uh időpontja is, (07.14.) így nagyon reméltem hogy most megtudjuk hogy mi a gond. Nagyon kedves doktornőnél voltunk, akivel sokat beszélgettünk és nagyon gondosan, pontosan, mindent részletesen elmagyarázva vizsgálta meg a kiskutyámat. A vizsgálat eredménye pedig: minden szerve tökéletesen egészséges.
Viszont! A doktornő alapos vizsgálatának köszönhetően a nyaka jobb oldalán tapintással felfedezett egy kis dudort. Nem is kimondottan dudor volt, csak mintha egy kicsit aszimmetrikus lenne a nyaka, kicsit nagyobb mint a másik oldalon. Nem szoktak ilyet, de ő megnézte uh-val, hátha lát valamit a gyanús résznél. A nyaka mindkét oldalát nézegette, összehasonlítás képpen, vagy 6-szor átnézte, és rakosgatta a fejet az egyik oldalról a másikra… Iszonyú alapos volt.
Sajnos az UH alapján nem lehet megállapítani mi lehet az, csak hogy egy olyan szövet látható, ami a másik oldalon nincsen ott. Több lehetőséget is felvázolt, milyen vizsgálatokkal mehetnénk tovább, akár a gerinc, akár a rejtélyes nyaki rész vizsgálatában. Nem tudok eleget hálálkodni neki, hogy mennyire lelkiismeretes és figyelmes orvos, nagyon sokat segített nekünk.
Végül a neurológiai kivizsgálást javasolta (figyelembe véve az eddig történteket és tüneteket) illetve a nyaki részről CT vizsgálatot.
Daganatos a kutyám? Minden megfordult a fejemben..
Mindkettőre kértem időpontot, persze nem ment azonnal.
A kutya azonban közben ugyanolyan rosszul volt, nem evett, csak feküdt egész nap. Borzalmas élmény volt így látni őt, nem kívánom senkinek se az addig eltelt majdnem egy hónapot, de ezt a pár napot pláne!! Nem volt egy perc a munkahelyemen, mikor ne rá gondoltam volna, éjszaka alig aludtam. Folyton csak sírtam és aggódtam, vajon megéli-e a holapot.
Párszor sikerült néhány falatot belediktálnunk, de egyre kevesebbet. Gondoltam rá hogy elviszem infúzióra, mert kezdett legyengülni. Már nem bírtam tovább, elmentem és kértem másnapra egy MRI időpontot, hogy megtudjuk végre mi van. Ezen látható lenne a gerince is, a nyaki pukli is, hogy micsoda. (a vizsgálat ára 60-70ezer Ft között van)
Másnapra azonban megoldódott az ügy… Liza belázasodott, a pukli pedig kifakadt a nyakán. Elszaladtak anyuék vele az orvosunkhoz aki toklászra gyanakodott és azonnal felnyitotta és kiszedte minden bajunk okozóját. (közben egy grátisz fogkő leszedést is kaptunk)
Ahogy anyuék hazaértek a műtét után, Liza még kóválygott az altatótól, de már enni akart, és mindent bepótolni amit az elmúlt napokban kihagyott.
Lemondtuk a 3 kért időpontot a különböző szakorvosoktól. 
A sebgyógyuláson pár nap alatt túl voltunk (volt a nyakában egy drain hogy a felgyült váladékok kiürülhessenek) de simán ment minden. Úgy kellett visszafogni hogy még ne hemperegjen, ugráljon a bibis nyakával.
Hogy min mentünk keresztül ez alatt az egy hónap alatt, elmondani nem tudom, és mindezt egy toklász okozta, amit a legvégéig nem lehetett észrevenni...
Nos több tanulsága is van a történetnek,
De a legfontosabb: vigyázz, kerüld el és ne becsüld alá a toklászokat!!