Kutyakötelesség klub


2013-11-09 - Az állatok megváltozott életlehetőségei és szerepe
 

A mai alkalom kissé rendhagyó volt, mivel ráerősítettünk az audió-vizuális szekcióra. Praktikusan: nem projektoros vetítés volt, hanem videókat néztünk. Viszonylag sokat. És érdekeseket.

A mai téma az állatok megváltozott szerepe volt. Máshogy bánunk-e velük, mint mondjuk 500 évvel ezelőtt, és ha igen, jó-e ez nekik? A válaszok nem teljesen egyértelműek, de erősen negatív irányba húznak.

Külön beszéltünk a haszon- illetve a társállatokról. Előbbiek esetén kikerülhetetlen volt a nagyüzemi állattartás és húsfeldolgozás témája – meglehetősen megrázó videókat lehet találni erről akár az interneten is. A problémát nem szabad kikerülni vagy elhallgatni – de azt is látniuk kell a gyerekeknek, hogy milyen következményekkel jár, ha az alternatívát (családi gazdaságok, biogazdálkodás, stb.) választjuk. A döntést nekik kell majd meghozniuk, és a mi dolgunk, hogy ehhez megadjuk nekik a szükséges tudást.

A társállatok esetén a kutyára koncentráltunk – kissé elfogultan ugyan, de a klubtagok mindegyikénél lakik otthon ugatós négylábú, így a dolog adta magát. A visszajáró tagok már rutinosan sorolták, hogy mik azok a munkák, amikben a kutyák segíteni tudnak nekünk – de azzal is tisztában voltak, hogy manapság a kutyák többsége „csak” családi kedvenc, konkrét feladata, munkája nincsen. Valaha viszont majd’ minden kutya dolgozott, ritkán tartottak pusztán kedvtelésből ebet. Ezt a változást semlegesként értékelte a klub közvéleménye (de abban természetesen mindenki egyetértett, hogy a kedvenc státuszú kutyával is foglalkoznia kell a gazdinak). Sajnos a kutyák szerepváltozásának negatív oldala is van: az egyes kutyafajták felelőtlen tenyésztése, csak a küllemre figyelő, szeszélyből történő alakítása sokszor riasztó eredményekhez vezetett. Erről is megnéztünk egy videót, ami az emberi önzéstől leginkább sújtott fajtákat mutatja be, mintegy figyelmeztetésként: nem játszhatunk tetszésünk szerint más élőlények sorsával, még akkor sem, ha a hatalmunk megvan hozzá.

Akik pedig elég kalandvágyat éreztek magukban, azok pecsételős technikával gyárthattak levelezőlapokat – a saját gyártású pecséteken természetesen állatok voltak a főszereplők. (Dalma)